Ewa M. Thompson: A birodalom trubadúrjai.

Az orosz irodalom és a kolonializmus.

Örökség Kultúrpolitikai Intézet által, 2015. őszén
’NYUGAT-EURÁZSIAI IDŐ’ címmel elindított társadalomtudományi könyvsorozat első kötete, Ewa M. Thompson: A birodalom trubadúrjai. Az orosz irodalom és a kolonializmus c. könyve.

A 20. század második felében, a klasszikus gyarmatbirodalmak szétesése után viharos fejlődésnek indultak a posztkolonialista kutatások. Az újraolvasás során a legnagyobb klasszikusok műveiben is kimutatták a dominancia és az alárendelődés, a tekintély és az engedelmesség játékát. Mivel e kritika művelői a harmadik világ és a legfejlettebb országok közti konfliktusokat vizsgálták, az orosz irodalom kimaradt ebből. A ruszisták a cári és a szovjet hagyományokat követve továbbra is idealizálják az orosz kultúra sikereit.

„Azért olvastam forradalmi újdonságként Ewa Thompson könyvét, mert hajdanában a közép-ázsiai térségbe sorolható Iránnal is foglalkoztam. Természetesen ez a térség is érintkezett az orosz hatalmi törekvésekkel és az orosz kultúrával, itt is megfigyelhetők az átváltoztatások sajátos technikái, melyeket oly nagy alapossággal mutat be a szerző, mégsem gondoltam, hogy ilyen olvasata is lehet Tolsztojnak és Turgenyevnek, noha mindkét írónak nagy híve vagyok. Tolsztojra is vonatkozik az, amit Dickensről bizonyított Said: mivel magáénak fogadta el a gyarmatosítók nézőpontját és értékítéleteit, ő is azok közé tartozik, akik a saját igényeikhez igazították az európai kultúra torzításait.”

Részlet Szörényi László utószavából

Ewa Thompson alapvető fordulatot hozott a 19–20. századi orosz irodalom posztkolonialista újraértelmezésével. Olyan műveket mutat be teljesen újszerűen, mint a ’Háború és béke’, amely a világ legerősebb áldozatának beállított Orosz Birodalom alapító mítosza. Thompson bizonyítja, hogy ebben az irodalomban sokkal mélyebb és kifinomultabb a hatalom és a szöveg közti kapcsolat, mint első pillantásra gondolnánk. Továbbá meggyőzi olvasóit arról, hogy nem csak marxista alapon művelhető a posztkolonialista kritika.

Ewa M. Thompson (1937)

Sorozatunk első kötetének szerzője Ewa M. Thompson a litvániai Kaunasban született. A Varsói Egyetem angol és orosz szakán szerzett diplomát, a Vanderbilt Egyetemen doktorált. Jelenleg a houstoni Rice Egyetem szlavisztika intézetének professzora, ahol összehasonlító irodalmat oktat. Óriási szerepe volt abban, hogy kialakult a Szovjetunió és a kelet-közép-európai országok viszonyának, valamint az itt született irodalmi műveknek a posztkolonialista értelmezése. Több önálló kötet szerzője, rengeteget publikál lengyel és amerikai lapokban, a Sarmatian Review folyóirat főszerkesztője. Műveit számos nyelvre, többek között lengyelre, ukránra, fehéroroszra, horvátra, kínaira és magyarra fordítják.


(fotó: internet)

 Megfigyelhetjük, hogyan hatotta át a birodalmi mítosz az orosz költők és írók műveit, s az irodalom milyen reprezentációs stratégiákkal alakította ki a kiváló oroszok, a Nyugatot is lenyűgöző nagy kultúra és az ártatlanul szenvedő Oroszország szuggesztív képét – ennek árnyékában pedig hogyan vázolták fel a leigázott nemzetek sztereotip portréját. A birodalmi eszme stabilizálásában még a kommunista rendszert romboló Szolzsenyicin is részt vett. Az elemzés időnként elhagyja az irodalom területét: a tudománytörténet meghamisítását és a háborús sajtókampányokat is bemutatja. Az utolsó fejezetben pedig megismerjük azokat, akik – mint Ludmila Petrusevszkaja – túl akarnak lépni ezen a végzetes hagyományon.

A könyv bolti ára: 3.900,-Ft

A KÖNYVSOROZATRÓL

Nyugat-Eurázsia kívül esik Európa komfortzónáján. Kétféle függőségben él: Moszkva szellemi tekintély nélküli erőközpontként tartja nyomás alatt, a civilizáció tanítómestereként fellépő nyugati világ pedig a „helyettes hegemón” szerepét tölti be. Ebben az időzónában összetartozik Közép-Európa és a posztszovjet, nem orosz új Kelet-Európa. A sorozat azokat a szerzőket gyűjti egybe, akik arra törekszenek, hogy saját hangot adjanak ennek a térségnek, és a társadalomtudományok eszköztárával kérdezzenek rá múltjára és jelenére.

Borító

Könyvsorozatunk koncepciójának része, hogy köteteink borítóján kortárs képzőművész munkája lesz látható.

Első kötetünk borítóképe SZURCSIK JÓZSEF Munkácsy Mihály-díjas grafikus, képzőművész  ’A poéta’ című munkájának felhasználásával készült.

 

Eseménynaptár

Április 2024
H K Sz Cs P Szo V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Kiadványok megrendelése


 

Hírlevél feliratkozás


A Magyarság Kulturális Fővárosa Program előkészítését a Miniszterelnökség támogatja.


Tájékoztató rendezvényeken készülő fényképfelvételekről és azok felhasználásáról:
Az Örökség Kultúrpolitikai Intézet tájékoztatja a rendezvényein résztvevőket, hogy az eseményeken kép- és hangfelvételeket készíthet.
A rendezvényeken részt vevők az azokon való részvétellel elfogadják és kifejezetten hozzájárulnak ahhoz, hogy róluk kép- és hangfelvétel készüljön. Tudomásul veszik, hogy a rendezvényen készült fotókat az Intézet a honlapján és közösségi média oldalain a rendezvény népszerűsítése, a rendezvényről tájékoztatás céljából felhasználhatja.
A rendezvényről készült felvételeket az Intézet jogosult átadni a rendezvény fellépőinek, szereplőinek honlapjukon és közösségi média oldalaikon történő felhasználásra.
A fényképek törlése indokolt esetben kérhető az info@oroksegintezet.hu e-mail címen.

©2024 Örökség Kultúrpolitikai Intézet, 1092 Budapest, Ferenc körút 14. | Tel.: 06 20 388 2348 | E-mail: info@oroksegintezet.hu |